Balázs Géza nyelvész munkásságát főleg a nyelvművelés oldaláról ismeri a nagyközönség. Ennek elméleti alapjait tartalmazza az 1998-2001 között született nyelvstratégiai trilógiája (Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón, Lehetséges nyelvi szabványok, Magyar nyelvstratégia). Munkásságának másik oldala azonban erőteljesen néprajzi, művészet- és művelődéselméleti jellegű. Ennek középpontjában a művészet eredete, művészet és nyelv kapcsolata, a folklór archaikus és mai formái állnak. Balázs Géza ezirányú több évtizedes folklórlingvisztikai, azaz népköltészeti és nyelvészeti munkásságát egy újabb, 70 fejezetből álló trilógiában foglalta össze: Nyelvszokások, A művészet és a nyelv születése, Folklór és nyelv (2020-2022), s mivel a munka nagy része a járvány időszakában született, a három monográfiát „karanténtrilógiának” nevezte el.  A Néprajzi Múzeumban 2023. március 23-án tartott könyvbemutatót – baráti szavakkal - Kemecsi Lajos, a múzeum főigazgatója, valamint Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója nyitotta meg. Balázs Géza rövid ismertetőjében köszönetet mondott tanárainak, köztük Voigt Vilmosnak, aki 40 évvel ezelőtt ötletet adott és védőernyőt nyújtott úttörő jellegű mai folklór kutatásaihoz (nevezetesen a közéleti graffiti gyűjtéséhez). A jelen lévő Voigt Vilmos és Verebélyi Kincső, az ELTE tanárai, valamint Aczél Petra, Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor a MOME tanárai méltatták Balázs Géza munkásságát, kiemelték egyéni látásmódját, a nyelvi-kulturális közösségteremtő magatartását. Végül Kolozsvári István, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének elnöke és Hujber Szabolcs, az EKKE adjunktusa, Balázs Géza korábbi doktorandusza az alkalmazás szempontjából értékelték a könyvek jelentőségét.

fotók: Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda